2012. június 2., szombat

Hamis a hamis vád II.


Lebukás után feljebb bukás

S. István, Simon Ilona férje, továbbra is a kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájának a vezetője… immár osztályvezető. Vizsgálat nem indult, sem belső, sem külső, sem etikai vizsgálat…

Simon Ilona lemondott az igazgatói székéről, de az általa megjelölt fejlesztő pedagógusi munkakörét a mai napig nem vette föl… Magas jövedelmét viszont továbbra is felveszi, bár senki sem tudja, hogy miért… Újra beiskoláztatta magát – természetesen közpénzből -, így reménység szerint megszerezheti végre szakirányú felsőfokú végzettségét, amit sokan, oly sokszor megkifogásoltak már. Továbbra is tagja a – Kohout Zoltán újságíró szerint magas erkölcsiségű –  kiskunhalasi Rotary Klubnak, Kastyják János ügyvéd úrral együtt.

F. Gyöngyinek jól a szájába rághatták a szavakat, hogy azt se tudta megnevezni ki a munkáltatója, aki aláírja a munkáltatói igazolásait… Sőt, a munkaügyes helyettesét sem tudta megnevezni…
Ő továbbra is főnővér, immár diplomás bérrel… Igaz, saját elmondása szerint novembertől márciusig a törvényi kritériumok szerint, nem volt már rászorult a szociális támogatásra, ennek ellenére valószínűleg „elfogadta” azt. A jogosulatlanul felvett segély visszafizetéséről (4-5 hónap) nem szólnak az iratok (sem). Ezzel, mellesleg maga cáfolta meg a vád hamisságát - jogosulatlanul – pénzbeli, illetve természetbeni előnyökhöz jussanak”! Az első rendőrségi vallomásában még nem tudta, hogy elkövette-e a bűncselekményt, vagy sem, de az ellenem tett feljelentésben már azt írta, hogy természetesen tagadta a bűncselekményt…
Tudjuk, hogy a memória lehet szelektív, de ellentmondásos is?

F. Istvánné maga cáfolta meg igazgató asszony azon határozott állítását, miszerint „Tőlem soha nem kért senki munkáltatói igazolást”, azzal, hogy azt állította, „2010-ben kértem az igazgatónőtől jövedelemigazolást”. Ezzel immár két tanú is akadt igazgató asszony ellenében. Neki nem tanácsoltak amnéziát… így, ő nyilvánvalóan hamis tanúvallomást is tett…
F. Istvánné esetét nem tudom értelmezni… tagad, majd lelepleződik, visszafizetésre kötelezik, majd mégse, megegyeznek, kiegyeznek bocsánatkéréssel? Felfüggesztik, de meddig is?
Egy bizonyos, nem régen esküt tett a munkahelyén, mivel ezek után érdemesnek tartotta a Kormányhivatal, hogy közalkalmazottból, kormánytisztviselővé léptesse elő, gondolom az ezzel járó fizetésemeléssel és egyéb juttatásokkal együtt jutalmazva… Reméljük, hogy az esetből tanulva, nem felejti el visszavonni a munkahelyi ingyenes ékeztetését, hiszen már nem rászoruló többé..

Döbbenetes, hogy ugyanaz a büntetése annak, aki elkövette a bűncselekményt, mint azoknak, akik becsületességüknek köszönhetően kaptak megrovást?

Az üzenet, mindenki számára érthető… igaz, nem értünk vele egyet, nem fogadjuk el, ahogy a többiekét sem…

Apropó, a kormánytisztviselői tisztség betöltéséhez nem kell tiszta erkölcsi bizonyítvány? Vagy errefele elég egy bocsánatkérés, s máris tiszta lappal indulhatok?

Bocsánat…


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

Nincsenek megjegyzések: