2011. augusztus 24., szerda

"Sokkal többet élt..."

"Az itt végzett magas szintű mentálhigiénés és orvosi szakmai munka eredményeképpen, valószínű, hogy lakónk jóval többet élt, mint ahogy azt saját környezetében megtehette volna..." - nyilatkozta Vincze István mb. igazgató, a Tv2 Tények című műsorában.


Vélemények:

.

„A „Tények”-ben durvább volt! Sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a nyilatkozatra!”

„Nem durvább, hanem a műsorvezető felkonferálása megdöbbentő volt! Ki az, aki eldöntheti, ki mennyi ideig élhet? Milyen kijelentés az, hogy így is tovább élt, mint ha máshol élt volna? A dolgozóknak is megmondja, kinek mennyi van hátra?
A vigyor a nyilatkozó arcán főleg felháborító!

A műsorvezető arcán látszott a megdöbbenés az igazgató kijelentésén!”

"Idáig nem esett meg vele"! Borzasztó! Igen, "általában" egyszer hal meg az ember, Igazgató Úr!

„Egy tábori lelkésztől sem volna elfogadható az ilyen kijelentés! Nem, hogy egy igazgatónak kinevezett paptól! Emberségességet nem tanítottak vele? Éjjeli Bagoly



posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

Úgy szeretlek, majd megcsaplak…


Tegnap újabb tanúk meghallgatásával folytatódott a tárgyalás, majd a vád, és védőbeszédet követően, ítéletet hirdetett a bíróság, az "Úgy megcsaplak, nem kelsz fel többet..."* ügyben.

K. Mária kimentette magát a tanúvallomási kötelezettség alól. További meghallgatásától eltekintett a bíróság. Lásd: ITT! 
Lehet, hogy nem akart hazugságba keveredni, mint a többi kollégája, de a kihátrálásával, éppen hogy sikerült felsorakoznia a többiek mellé. Mennyire sajnálatos.

V. Ágnes (csoportvezetőm) ugyan elmondta, hogy tudott a kollégák elmondásából a történtekről, de hogy kitől hallotta és mit, arra már nem emlékezett… Arra nem adott választ, hogy hogyan hallhatta a kollégáktól, ha egyikük sem hallott semmit? Ezzel véleményem szerint elismerte, hogy hazudtak a kollégái.

A vádlott korábbi beosztottja K. László, állítása szerint – a lehető legizgalmasabbnak ígérkező párbeszéd ideje alatt – a tornaszoba és a kollégák között járkált. A tornaszoba használata ugyan a korábbi meghallgatások során fel sem vetődött, sőt eddig úgy tudtam, hogy nevezett végig jelen volt, de nem hallott semmit. Egyébként pedig, ha egy lakónk mégis a tornaszobában tartózkodott, azt csak felügyelete mellett tehette, tehát nem értem, miért hagyta volna el folyton a munkaterületét? Talán, hogy ingázva ne halljon semmit?

A vádlott bizalmasa, B Brigitta, nem bírta a szembesítést, - legjobb indulattal is – éretlenül viselkedett, s közölte a bíróval, hogy ő(k) nem beszél(nek) velem, mert aláírtá(k) az összeférhetetlenségi indítványt ellenem, s ezt a fogadalmát nem szeretné megszegni a bíróságon sem… A bíró elmagyarázta neki, hogy annak ehhez semmi köze, és a szemembe kell mondania azt, amit állít… Újból rám nézve azt mondta, hogy ő jelen volt ugyan az elejétől a végéig, de nem hallott semmit, sőt állítja, hogy még a hangját sem emelte föl a vádlott. (Ez utóbbit kár volt mondania, hiszen azt az összes tanú és maga a vádlott is elismerte, hogy indulatos volt.) A szembesítés eredménytelenül zárult, mivel én azt állítottam, hogy meggyőződésem, hogy minden szót hallott ő is, és a  kollégák is.

Ezután következett a vádbeszéd. Az ügyésznő mindenben hitelt adott a szavaimnak, s a vádlottra letöltendő börtönbüntetés helyett, - büntetlen előéletére  hivatkozva – megrovást kért.

Az intézmény ügyvédje –  más eszköze nem lévén – a legjobb védekezés a támadás elvét vetette be ismét, hogy a védence szavát is hitelt érdemlőnek állítsa be. Hivatkozott arra a tényre, hogy milyen hosszú ideje dolgozik az intézménybe (?* a szerk), valamint arra, hogy többször kitüntették (igazgatónő közeli rokona* a szerk.)! Lásd: ITT! és ITT!
Személyemet igyekezvén elmarasztalni megjegyezte, hogy ellenem jelenleg is büntetőeljárás van folyamatban, és felolvasta a munkaviszonyom megszüntetésének indoklását, melyet az összeférhetetlenségi indítványból emeltek be…
Elmulasztotta megemlíteni, hogy az a büntetőeljárás, egy magánvádas eljárás, - ahol még ügyész sincs - melyet vsz. azért kezdeményeztek, hogy ezen a tárgyaláson bevethessék ellenem… Emlékeznek, a blog miatt… Szóval az a büntetőeljárás köszönőviszonyban sincs azzal, melyben az ügyvéd úrnak korábban – érintettként - része volt, vagy amiből most  próbálja kimosni védencét… Sőt, ha már olyan elánnal olvasta fel az ellenem felhozott, hazug rágalmakat tartalmazó indoklást, a tisztánlátás végett elmondhatta volna, hogy az állítás ellen én egyébként munkajogi keresetet nyújtottam be, melyben ő, az intézmény jogi képviselőjeként jár el. Ahogyan – csak a teljesség kedvéért - elmulasztotta azt is megemlíteni,  hogy aki az elhangzott rágalmakat kezdeményezte és aláírta, az az exigazgató asszony, aki a sorozatos botrányok és hazugságok miatt, a nyilvánosság előtt lemondani kényszerült, s akit  köztörvényes bűncselekményekkel meggyanúsítottak.
Végül, bizonyítás hiányára való hivatkozással kérte a vádlott felmentését…

A bíró úr elmondta, hogy a törvény értelmében, csak akkor van joga büntetés kiszabására a bíróságnak, ha a vád bizonyítást nyert. Ebben az esetben azonban – arra a bizonyos mondatra* tekintettel, melyre a büntethetőséget megállapíthatná – nem nyert bizonyítást, ezért bizonyíték hiányában felmenti a vádlottat.

Elfogadták mindketten, az ügyész  és az ügyvéd is.
A vádlott az utolsó szó jogán még felállt és szólni kívánt:  Én szeretem az Erzsikét, jóba vagyunk, semmi bajom vele, most is beszélgettünk (kint együtt várakoztunk*)… Azt nem tudom, hogy ő miért nem szeret engem… pontosabban tudom, azért, mert én az igazgató közeli rokona vagyok…” (? *A szerk.)
A bíró úr közbe szólt: Úgy tudom, hogy jelenleg Vincze István a megbízott igazgató… Elfogadja az ítéletet? - kérdezte ismét.
- Igen, köszönöm szépen.

Tőlem nem kérdezték meg… Azért, most itt válaszolok: Nem, nem fogadom el.
Megértem, de nem értek vele egyet…

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2011. augusztus 17., szerda

Húgyot itattak a betegekkel – poénból!

Ami a médiából kimaradt… 

Megtudtuk, amit már az elején mindenki tudott… Kivéve néhányunkat…

Így szólhattak volna az intézményünkről szóló hírek, a kezdeti „cigarettáért, szexuális játékokra kényszerítették a betegeket”, az utóbbi „csikkből kávét főztek, és azt itatták a betegekkel” főhír után, szalagcímként:

Teaként kínálták a kacsából kiöntött vizeletet a betegeknek

Ennek kellett volna főhírként elhangzania az országos sajtóba… De legalább a halasi trükkösök tollából olvashattuk volna… ennyi azért elvárható lenne… ha már fizetünk a hírekért, ha akarunk fizetni, ha nem…

Igen, jól olvasta… Ezt az osztályon dolgozó összes kolléga tudta, s – néhány kivételtől eltekintve – mulatságos dolognak tartotta…

Remélem, hamarosan az arcátlanok arcára fagy a mosoly…

Azt már mondanom se kell, hogy ezek a személyek, a mai napig a betegek mellett dolgozhatnak… ráadásul büntetlenül…
Vérlázító…

(Emlékeznek még, a vezetés és a megyei fenntartó részéről, a kifogásként  agyonszajkózott "ártatlanság vélelmére"! Én bűnpártolásnak hívnám, igaz, én laikus vagyok. Ahogyan bíró sem vagyok, de megtaláltam volna a törvényes módját annak, hogy - az eljárás végéig -  eltávolítsam a betegek mellől a vádban szereplő személyeket… Mert érdekes módon, nem teszi meg az, akinek kötelessége lenne… A betegek érdekében nem járt el egyetlen vezető sem, sem az ellátottjogi képviselő, ahogy a gondnokok sem, sem pedig a megyei közigazgatási hivatal,  sem az ombudsman… A PÉF pedig, mint megtudtuk, arra vár, hogy egy kiszolgáltatott lakó panasszal éljen azok ellen, akiktől függ!)

Pedig azóta, új, megbízott igazgató tevékenykedik… szemet hunyva a munkakerülésnek, törvénytelenségnek: a táppénzcsalástól, a diploma nélküli diplomás besorolásokon át, a közpénzek magáncélú felhasználásáig… Sajnos a sajtónak is elődje szlogenjét nyilatkozza: „nem történt semmi!” 
„Mentségére” szolgáljon, hogy legfőbb tanácsadója és jelenlegi munkatársa az az exigazgatónő, akinek a vezetése alatt az intézmény és vele együtt városunk, hírhedtté vált az egész világon…. 


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2011. augusztus 16., kedd

Egy meghallgatás margójára, avagy a legjobb támadás a hazugság?

 
B. A. főápoló asszony, N. K. gyógypedagógus, K. Z.  gazdasági vezető a blog miatt, becsületsértés és rágalmazás vádjával újra feljelentettek minket, ezúttal Polt Péter legfőbb ügyésznél, Dr. Polyák Zsolt BKM-i Rendőrkapitányság bűnügyi igazgatójánál, valamint Orbán Viktornál, Bányai Gábornál, és Lukács Lászlónál… (Nem tréfálok!)
Az első feljelentésekről csak a fenyegetésekből értesültünk, mert a rendőrség -  tudtunk nélkül - megszüntette az eljárásokat.

A bírósági meghallgatás előtti napon, döbbenten vettem tudomásul, hogy a papírdosszié, melyben az ügy iratai voltak, több mint 10 cm vastagságú… Perennis itt, Perennis ott, Bóni cicánk itt, Bóni ott… Színesben, fekete-fehérben, internetről: blogról, iwiwről, facebookról leszedett fényképek, blog bejegyzések, hozzászólások másolatai, nyomozóhatóság vizsgálatai, levelezései, stb. A képtelen vádakkal - kaptafára - megfogalmazott  feljelentések, fellebbezések több soron…
Szánalmat érzetem… majd felháborodást, mivel újra az a kérdés ötlött elém, kinek a pénzéből mindez? Ez volt az a kérdés, melyre korábban sem kaptunk választ. A papírhegyekről az intézeti faírtás jutott az eszembe, s immár sírhatnékom is támadt…

De van, ami sosem változik. Ugyanaz az indulat volt bennük, a bírósági meghallgatás során, mint korábban bármikor… immár senki sem köszönt vissza közülük… se bemenet, se kijövet… Az utóbbit a bírónő is hallhatta, pontosabban nem hallhatta… Sértettségük a legelemibb illemszabályok betartását sem engedi…

A bírósági meghallgatás a békéltetésről szólt. Három kérdés a vádlókhoz, hogy hajlandók e békülni, a válasz, három fejcsóválással kísért, határozott NEM!

Azután előadták a sérelmeiket… Mindent, azt is, ami nincs a papírra vetve...
A bírónőtől megtudhattuk, hogy csak a feljelentésben konkrétan felsorolt panaszukkal foglalkozhat a bíróság érdemben, mással nem. Sőt, csak azzal a panasszal, aminek a dátumára hivatkoztak a feljelentésben, s ami megegyezik, a bejegyzés, vagy hozzászólás dátumával. Tehát, ha a feljelentésben a 26-i bejegyzésre hivatkoznak, akkor nem hozakodhatnak elő egy 27-i hozzászólás sérelmes tartalmával. Elutasította a bírónő azt is, hogy más személyt is bevonjanak az eljárásba vádlottként! (?) Kiderült az is, hogy Perennisnek a blog üzemeltetésén kívül más nem róható fel, ez pedig mindenkinek alanyi joga. Nekem egy bejegyzés, és egy hozzászólás miatt kell „felelnem”…
A meghallgatás végén azt is megtudtuk, - az egyik vádló előadott kérésével ellentétben, - hogy nincs mód más korábbi feljelentők (vezetők) csatlakozására ebben az ügyben. Az illető, több – a tárgyhoz nem tartozó - sérelmét is előadta rám vonatkozólag, példának okáért azt, hogy én feljelentettem az intézményt, amit a nyomozók bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntettek, és én a megszüntetés ellen panasszal éltem (fakivágás, jótékonysági koncert bevétele). Érdekes. Azzal a magatartással panaszol be engem a bírónőnek, amit ők tanúsítanak az ügyben!? Ugyanis megszüntették korábban a blog ellen feljelentéseiket, mire ők panasszal éltek…
Az árulkodás ezzel nem ért véget, csak mondta, mondta, mondta… (az új blog miatt; hogy én állandóan támadom a vezetést; annak ellenére, hogy a vezetést egyetlen ellenőrzés sem marasztalta el) – ez utóbbi több, mint nem igaz, gondoljunk csak a belső ellenőrre, vagy a volt igazgatónőre…).

A végén én is szólhattam, és elmondtam, hogy eddig bárki, ha megkért bennünket, hogy vegyük le a róla szóló kellemetlen hozzászólást, levettük.*.......................................................................................
...........................................................
Többször előfordult provokáció, amikor magukról írtak fel rágalmazó dolgokat, - amit  mellesleg rövid úton töröltünk - aztán megtámadtak vele minket…
A feljelentések óta, a helyzetem jelentősen megváltozott, mert elbocsátottak az intézményből, aminek következménye lehet, hogy közel, s távol, nem tudok majd elhelyezkedni… *................................................................................................................................................ Úgy gondolom, - mondtam a bírónőnek, - hogy ez kellő elégtétel lehet számukra
A bírónő rájuk nézett, majd nyugtázta: Látja, hogy ez nekik nem elég…

Az észrevételemre a szószóló felállt, és a bírónőnek az alábbi cáfolatot adta elő: *............................................................................................................................................ Mi nem is dolgozunk egy területen, mert ő szakmai én pedig a gazdasági részen dolgozom, így hát nem is vehettem részt ebben. A többiek hallgattak, ők bölcsebbnek bizonyultak, vagy csak nem akartak hazugságba keveredni. Tudniillik, az ellenem íratott összeférhetetlenségi indítványok kapcsán készült jegyzőkönyvek tanulsága szerint, a cáfoló K. Z. (Sz. P.-néval) 14 db jegyzőkönyvet készíttetett, B. A. (S. I.-val közösen) 13 jegyzőkönyvet készített, N. K. 5 jegyzőkönyv, illetve indítvány kezdeményezője volt. Erre azért nem lehet azt mondani, hogy semmi közük nem volt a munkaviszonyom megszüntetéséhez!
*





Jó lenne tisztázni, hogy kik is azok, akiknek valóban a vádlottak padján van a helyük.


*A kipontozott, illetve üres sorokat a bíróság becsületsértésre alkalmasnak találta, ezért töröltük.


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek