Perennisről...

Többen szívélyesen érdeklődtek Perennis felől… Valóban létező személy, „és ő sem írogat magának”. Az ő ötlete a project, ő a blogoldal(ak) megálmodója, kivitelezője és karbantartója is egyben…

A szakszerű irányítással kapcsolatban neki is vannak meglátásai…Tapasztalata szerint egy vezető attól vezető, hogy kiváló a területén, sokat  dolgozik, folyamatosan képzi magát, képviseli, formálja  szakmáját. Kizárólag jó és hatékony munkáját honorálják, a jutalmat pedig csak valós, sikeres ténykedésével érdemli ki. Akik nem tudnak újra és újra bizonyítani, kiesnek.

Utóirat: Perennis kívülről látja a dolgokat, s ha rajtam múlik, ez így is marad!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Rossz válasz IV.

A mai nap próbáltam volna utolérni magam a munkámban, az 5-6 féle nyilvántartás vezetésével… Három helyre adminisztrálom, hogy mikor, mit csinálok, ebből kettőt, percre pontosan megjelölve (egyet magamnak a későbbi adminisztrációhoz, nyilvántartáshoz, a másikat naponta közvetlen munkahelyi vezetőmnek, a harmadikat hetente szakmai vezetőmnek, főorvosnőnek).

A mai nap új feljegyezést kért tőlem főorvosnő, hogy pontosan írjam le, hogy hétfőn (külső ügyintézés), mikor, hol jártam és mit csináltam… Kértem, adja írásban, ha a többin felül még egy újabbat kér tőlem írásban … Nem adta… Újabb feljegyzést kellett írnunk, tanúk előtt, hogy nem írok feljegyzést, hanem írásban kérem tőle annak megírását… (tudják követni?)

(Mellesleg azt sem adta még írásban, amit korábban megígért, ti. hogy a közalkalmazotti kedvezmény igénybevételét írásban kell kérnem tőle, - legutóbbi instrukciója alapján – két héttel korábban, megnevezve, a tartózkodásom helyszínét!?)

Aztán jöttek a főnővérek, egymás után hárman, akik az ő utasítására egy-egy oldalas kézzel írott feljegyzést írtak… Olvassam el, és írjam alá…

-          Az egyik arról, hogy felküldtem egy – megbízható - beteggel a nővérnek, egy másik tolókocsis beteggel történő aláíratására egy nyomtatványt – idő megtakarítás végett…

-          A másik főnővér arról írt, hogy őt személyesen nem tájékoztattam arról, hogy két beteget mégsem kell kivinnem felülvizsgálatra… Nem tudtam elérni, így kollégájával üzentem, aki - a főnővér elmondása szerint - nem emlékezett rá… A lakónak is elmondtam, de ő hiába mondta, hogy nem kell mennie, leparancsolták..

-          A harmadik arról hozott feljegyzést, hogy tegnap az udvaron visszafordíttattam az egyik tolókocsis beteget, aki bibliaórára igyekezett hozzám, mert nagyon felhangolt volt (egyfolytában beszélt). Elmondtam a lakónak is, és mondtam, ha jobban lesz, jöhet bármikor… Ének-zenére most is jöhetne… Egyébként nem tudja vizelés nélkül végigülni az alkalmat… (Úgy tűnt, ő megértette.)

A feljegyzéseket az elsőt kivéve nem írtam alá, azt is csak azért, mert nagyon el voltam foglalva (határidős levelet írtam). Egyikből sem kaptam egy példányt sem, pedig kértem. A harmadik főnővér azzal vitte el, hogy még az éjszakásokkal is alá kell íratnia! Megjegyzem, az eset a nappali műszak alatt történt.

Az utolsó feljegyzést magam írtam arról, hogy nem tudtam dolgozni, sem ebédelni a folyamatos feljegyzések miatt…

/Előírt létszámnorma: szociális ügyintéző 100 főnként – 1 fő. Intézményünkben 355 lakó van. Egyedül, ráadásul fél állásban kell betöltenem – a foglalkoztatásszervezői munkám mellett./

Mindenki tudja, ez felelősen nem ellátható, ezt többször jeleztem szóban és írásban is minden vezetőm fele… - így a felelősség, azt gondolom, már nem az enyém… Minden vezető köteles a munkához való feltételeket biztosítani!

Káosz, papírzsonglőrözés és 25 órás munkaidő. Kinek jó ez? A kérdés helytálló, a válasz azonban, mint máskor, most is: rossz…

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Olvasói levél XXV.

Felvilágosodtam!

Miért nem volt szabad, a protekcióval soron kívül felvett betegeket regisztrálni, dokumentálni róluk, egészségügyi problémájuk esetén orvost vagy mentőt hívni hozzájuk, netán kórházi ellátást kérni nekik. Ki volt adva utasításba bármi probléma esetén, Főorvosasszonyt kell értesíteni. Nem bogozom tovább a kérdést, mindenki saját meggyőződése szerint találja ki, miért történt ez így!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Olvasói levél XXII. - Simon Ilonától

Tisztelt blogolók*! Közölném, hogy az iskolai végzettségeim a következők:

1. Főiskolai pedagógus végzettség 2. Főiskolai szociális szakigazgatás szervező 3. Egyetemi média szak 4. Egyetemi szintű szociológus 5. Szociális szakvizsga, pszichiátriai és szenvedélybeteg szakellátásban.

Az intézményben betölthető munkakörök, végzettséghez kötöttek, és kinevezés alapján történnek. Hatalmat átvenni csak a királyságban lehet, egy munkajogi szervezetben nem lehetséges. A munkatársaimat kiválóan felkészült szakembereknek, elkötelezett kollégáknak ismertem meg, akik az intézményi hierarchián belül elfogadják a helyüket és eleget tesznek a feladataiknak. Azt gondolom, méltók arra, hogy kiálljak mellettük.

Üdvözlettel: Simon Ilona

*Blogolók helyett, egy ideig tévesen bloggerek szerepelt. Elnézést kérünk!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Rossz válasz III.

Minap a rendőrség tanúként meghallgatásra hívott… Nem értettem, de kötelességből elmentem. Előtte két órával a vezetőség négy tagja az igazgatói irodába hívatott a blog miatt, tudniillik, nekem állítólag információim vannak a 7-es osztályon történtekről… Nincsenek. Mégis jegyzőkönyvet vettek föl velem, a korábban lezárt belső vizsgálatban feltett kérdések alapján. Érdemi információval nem tudtam szolgálni. Ezen a jegyzőkönyv felvételen nem csak én csodálkoztam.

Javasoltam, hogy a blogot tekintse a vezetőség úgy, mint egy szelepet, mely a jelen helyzetben mentőöv is lehet a pattanásig feszült légkörben.  De nem ez történt, hanem bevetették az általuk már többször alkalmazott, egyedüli módszerüket, a legjobb védekezés a támadás elvét. Immár nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is. Magánindítvánnyal kívánnak élni a blog szerzői és hozzászólói ellen… különböző indokokkal, ehhez toboroznak beosztottakat, aláírásra.

Értik a probléma lényegét?

Vezetőm tájékoztatott arról is, hogy az intézményben nincs demokrácia, hanem hierarchia van! Hm?! A hierarchia mint államforma… Legalább azt mondta volna, hogy diktatúra, vagy terror…

Megjegyeztem, hogy az egészségügyi szféra hierarchikus – ezt örökítették át az egészségügyi dolgozók az intézményre. A szociális szférában ez ismeretlen,  nincs ilyen… Csak a felelősségek és kompetenciák oszlanak meg, minden ember egyformán értékes és fontos. A takarítótól az orvosig.

A hierarchia görcsös erőltetése, érdekek mentén, nem mozdítja előrébb a szakmát. A hatalom szavával élni pedig, megoldáskeresés helyett, bizony: rossz válasz.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Tisztázás

Tudván, hogy sokan rosszindulattal tekintenek a blogra, némileg visszavetett az írásban… Sokan ismerik azt a mondást, hogy Ne dobjuk a gyöngyeinket a disznók elé. Ráadásul a blog körüli félreértések és torzítások is gyakrabban kerültek felszínre, mondhatni naponta.

Rosszul is olvassák, pontosabban nem olvassák, csak a „pletykarovatot”. Így aztán rajtam, rajtunk kérik számon a hozzászólások milyenségét…

Naponta kell hallgatnom, hogy ki, milyen bejegyzésen háborodik föl… S hogy legjobb lenne, ha megszüntetnénk a blogot, vagy nem engednénk meg a hozzászólásokat… Ha mégis, akkor folyamatosan moderáljuk (felügyeljük, javítsuk) …

Sokan azt hiszik, hogy a bejegyzéseken túl, a hozzászólásokat is mi írjuk…

Tegnap a városban, a lakók hivatalos ügyeit intéztem egy előadóval, miközben a vezető odalépett mögé, és az alábbi kérdést intézte hozzám:

„Ha már így összefutottunk, áruljam már el neki, hogy mi bajom nekem ővele?” Nem értettem. „Az ég világon semmi!” Hitetlenkedett. „Miért kérdezi?” „Akkor mit írogat maga rólam a blogban? ” Én, semmit nem írtam önről.” „Akkor, ki?”

„Mire gondol, konkrétan?” „Hogy ő kanállal a kezében sétálgat a konyhán (az intézménybe)!?” „Ilyet én nem írtam.” „Na, ne mondja már nekem! Az, hogy maga támadja az intézményt, az a maga prolémája, de rólam ne írogasson többet!” „Én nem támadom az intézményt." – szegeztem le végül.

Ez a párbeszéd, a beosztottja feje fölött zajlott… Ilyen módon egy köztisztviselő nem kommunikálhat. Ez a mi neveltetésünk szerint teljesen elfogadhatatlan, a mi kultúránkban soha sem történhetne meg. Sem a szakmánkban. Az etikáról már nem is beszélek...

Mindenesetre gondolatmenete jól tükrözi a blogról kialakult téves értelmezést. Megállná a helyét, ha a szerzők írnák a névtelen hozzászólásokat is. Ez esetben az az érdekes helyzet állana elő, mint a Verebes interjúnál, amikor nevezett saját magával készít riportotsorozatot… (Napkelte). Ilyen „szerénységre” azért mi nem vetemedünk.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Gondnokság alá kerültem

Jelenlegi munkámhoz tartozik az elhunytak végtisztességével kapcsolatos ügyintézés.  Beszélek a pappal, a lelkésszel, gyakran a hozzátartozókkal… Egyezkedek az árról, vagy méltányosságból, ingyenes egyházi szolgáltatást kérek… Igyekszünk gyorsan intézni, mert így sokszor alacsonyabb a köztemetés végösszege…

Számítanak a jelenlétemre, a hozzátartozók és a munkatársak is…

Tegnap egy lakónk temetésére kellett volna mennem, de a vezetőség, utasításban megtiltotta ezt … -Szerintük, nekem ott semmi dolgom nincsen már-. Aztán telefonon jött az üzenet, hogy senki (csak az én munkám jelent rendszeres külső ügyintézést) sem hagyhatja el engedély nélkül az intézet területét!

Nem is tudom pontosa megítélni… Ez most korlátozó, vagy kizáró gondnokság? Kapok én is kimenő kártyát?

Kizáró gondnokság:

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.

Korlátozó gondnokság:

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Hol volt Isten akkor?

Nem hívő ember kérdése ez: Hol volt Isten akkor, amikor ezek történtek? Ha van Isten, akkor ezt miért engedi meg?...  A hozzá hasonló kérdések tömege, valójában nem istenkeresésről szól, hanem (ön)igazolás keresése az isten tagadására.

Nem hívő emberek előszeretettel kérik számon Istentől, embertársaink által elkövetett bűnöket éppúgy, mint a szélsőséges természeti jelenségeket!

Értem a tagadásukat, bár nem logikus, nincs ok-okozati összefüggés a gondolatmenetükben. Ha hitük szerint nincs Isten, akkor miről beszélnek? Akkor miért őt teszik felelőssé, miért rá, és követőire haragszanak?

Isten mindenütt jelenvaló – mondjuk, mi hívek. Ott van a szenvedővel, a beteggel, a haldoklóval, a kétségbeesettel, ahogyan az örvendezővel is.

Egy munkatársam kérdezte, a lakók bántalmazásával kapcsolatban: Hol volt Isten akkor, amikor ezek történtek? Meggyőződésem, hogy ott állt, szomorúan nézte… talán ő indított, és indít embereket arra, hogy ne hallgassanak tovább, bármilyen következményekkel is jár.

Ahogyan ő indít bűnösöket is bűnbánatra, bűnvallásra. Többféle bűnbánat létezik, gondoljunk Péter és Júdás történetére. Mindketten elárulták Jézust, majd megbánták. Júdás azonban bánatával nem Istenhez, hanem a felbujtókhoz fordul, akiktől nem kap, - nem kaphat – feloldozást… s végül öngyilkosságba menekül…

Mindig van lehetőség a választásra. Igaz, gyakran úgy érezzük, hogy a jó helyett, több rossz közül választhatunk csak.  A legkevésbé rossz felismerésében az segíthet bennünket, hogy abban az igazság lakozik. Az erkölcsileg helyes döntés meghozatala jóra fordíthatja sorsunkat, még akkor is, ha a büntetés elkerülhetetlen.

A Mindenhatóra való fölfele tekintés pedig, esélyt ad kilépni a gyűrűző történések sodrából.

Legyetek hát bátrak!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Olvasói levél XVII.

Az Olvasói levél XVII. című blogbejegyzést – sajnálatunkra – törölni voltunk kénytelenek, mivel úgy ítéltük meg, hogy az ezzel kapcsolatos hozzászólások stílusa és hőfoka nem elfogadható számunkra a FELELET.net blogon.

A véleményünket fenntartva, kérésre, a levelet módosítással újra közzé tesszük:

Olvasói levél XVII.

Hogyan is történt?

Igazgató hatalomra jut megyei FIDESZ alelnöki segítséggel,

Új vezérkar:

 S. Ilona, B.né M. Zita, Z.né

Eltávolítva:

N. Katalin főápoló

V. Éva konyhafőnök

W.né gazdasági vezető

Dr. J. Edit foglalkoztató vezető

A. Gizella főnővér

M.né főnővér

R. F.né th. nővér

és sokan mások

Továbbá eltávolítva második ütemben:

B.né M. Zita, M. Ildikó, és sokan mások

Közben: feltöltve a szakmai gárda „HŰSÉGES ROKONOKKAL, ISMERŐSÖKKEL”

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Olvasói levél XV.

A VEZETŐ

A főnök a csapat mögött áll és hajtja az embereket, míg a vezető elöl megy, és azt mondja: Kövessetek! /Idézet a vezetéselmélet 150 paragrafusából./

19./A vezető az, aki nem nyomja el azt, akivel dolgozik, hanem magasabbra emeli, mint ahol azelőtt volt, sőt bizonyos értelemben magasabbra önmagánál is. Miután a vezető beszélt a vezetettjével, az többnek érzi magát, mit előtte.

Köszönjük!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

KÖZLEMÉNY

Nyílt levél a BKMÖ Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona Vezetőinek

Tisztelt Vezetőség!

Alulírott Uray Erzsébet, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok az intézmény vezetése felé, hogy az intézményben folyó visszaélések miatt, továbbá az elmúlt hetekben kialakult helyzetért felelősséget vállalva, annak következményeivel számolva, konzekvenciáit levonva, nyújtsák be lemondásukat!

Kérem továbbá, hogy a munkatársak irányába tanúsított folyamatos nyomásgyakorlást, fenyegetést, haladéktalanul szüntessék meg! 

Kérésem megfogalmazásakor a szociális szakmáért, a munkatársak emberi – szakmai megbecsüléséért, méltóságuk megőrzéséért, és az intézmény lakóiért érzett elhivatottság vezérelt.

A fentiek szíves átgondolását követően kérem, hogy az egyetemes értékek, és a szakma alapját képező jóindulat figyelembe vétele mellett, hozzák meg felelős döntésüket!

Megértésükben bízva, tisztelettel, és köszönettel:

                                           Uray Erzsébet
                                  foglalkoztatásszervező
                                közalkalmazotti tanácstag


LETÖLTÉS 

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Az igazság egyetemes…

Az igazság egyetemes, teljesen független és lényegtelen abból a szempontból, hogy a lezárt, vagy még le nem zárt vizsgálatok, milyen eredményt hoznak. Nincs jelentősége annak sem, hogy mit remélünk, vagy mit várunk, mindettől.

Elvileg a jognak, az igazságot kell szolgálnia, ezért is hívják igazságszolgáltatásnak. Ha alkalmatlanok, rombolók kezébe kerül, vagy politikai befolyásolás történik, akkor az igazság egyelőre úgy tűnhet, hogy elbukik, vagy nem képes érvényre jutni… Igazságszolgáltatás helyett, jogszolgáltatás működik, vagy ami még rosszabb, i nélkül: gazszolgáltatás, a gaz(ság) szolgáltatása.

Azzal nem vádolhat senki, hogy véka alá rejteném hovatartozásomat… pedig nem térítgetek, nem agitálok… Mivel mindig is szociális beállítódású voltam, ezért jobbra húzok… Csúnya magyarsággal, hogy értsék: aki nálam jobbrább áll, az már inkább balos! Félretéve a tréfát, ha jobbosok, balosok ugyanazt mondják, akkor ki hiszi azt el, hogy itt politikai támadásról van szó? Ki kit támad, s milyen irányból? Balosok támadják a jobbosok közt a balosokat?  Balosok a balosokat, balról, s jobbról?!

S ha a vizsgálat még tart, akkor miről beszélünk, s miért nyilatkozunk? Ha nem hallgatjuk meg a másik felet, hogyan állíthatjuk, hogy bosszúvágytól fűtött emberekről van szó? Ez nem rágalmazás? Régi trükk, melyet rendre alkalmaznak, vedd el a tanú szavahihetőségét, s nyert ügyed van. Nem számít, hogy nem igaz a vád, csak úgy kell látszatnia…

Ha pedig már előre lehet tudni a vizsgálat végét, akkor, minek a nyomozás, faggatás, az egész hajcihő? Ez is része a színjátéknak? Ha így van, akkor ez is a közpénzek elherdálása!

Ilyen horderejű ügyekben döntést hozni, nagy felelősség. Elsősorban nem politikai, hanem szakmai, morális, jogi…

Szakmai kérdésekben, - ráadásul emberéleteket érintve -, politikai síkra terelni ügyeket bűn. Politikai döntést hozni, pedig – emberileg nézve – megbocsáthatatlan.

Mégis: Mind az igazságszolgáltatás, mind a megbocsátás Isten kezében van.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Az igaz békesség

Hamis békesség az, mely folyton azt ismételgeti, hogy jobb a békesség… Az igazi békesség mögött igazság lakozik. S ez csak akkor lehetséges, ha feltártuk az igazságot, leszűrtük a tanulságot, és megelőzzük a rossz történések megismétlődését a jövőben… Egy szóval rend lesz… ez az igazi békesség titka. S az igazi békességhez, legtöbbször békétlenségen át, vezet az út.
 

Sok esetben mégsem az emberek rossz szándékáról van szó, hanem arról, hogy nem bírják a konfliktust, a konfrontációt. Mindannyian ismerünk ilyen alkatú embert. Ráadásul jó ember, jót akar, mégsem lát át, vagy nem akar átlátni a szitán. De akkor ne menjen olyan pályára, ahol nap, mint nap harcolni kell az igazságért, hivatásért, rábízottakért…
. 

"Könnyű a vallásos embereknek, mert elkövetik a bűnt, aztán meggyónják, majd újra elkövetik, és újra megbánásért könyörögnek!" Egy hívő ember, ilyet nem tehet! Követ el bűnöket, de megbánja, megvallja, bocsánatot kér, és kap, majd elhagyja… Nem ismétli meg újra, és újra, mert különben hiábavalóvá teszi Jézus Krisztus kereszthalálát… Méltatlanná válik… s lelke rajta.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Bányai: bosszúhadjárat folyik intézményeink ellen

2010. február 12. 18:32

Sajtótájékoztató

A kiskunhalasi pszichiátria és a kecskeméti Juhar utca körüli események és vizsgálatok miatt péntek délutánra országos sajtótájékoztatót hívott össze Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke.

A nagy médiavisszhangot kiváltó történések a fenntartó szerint egyértelműen politikai indíttatásúak, s a szálakat mindkét esetben két-három, bosszúra éhes volt dolgozó mozgatja a háttérből. Bányai Gábor bevezetőjében úgy fogalmazott: „Lejárató hadjárat indult el mind a két intézmény ellen, minek következtében éppen az ellátottak helyzete romlott jelentősen az elmúlt hetekben”*.

A halasi pszichiátria belső vizsgálatának részleteit az elnök bevezetője után Rausch Sándor alelnök ismertette, majd összegezte a tényeket: jelenleg már csak a rendőrségi vizsgálat van folyamatban, az összes többi (fenntartói, minisztériumi) vizsgálat már lezárult, s ezek azt állapították meg: nem történtek meg azok az események a halasi intézetben, amelyekről a feljelentők beszélnek. Végül Rausch Sándor még azt is hozzátette: mindannyiunk közös érdeke, hogy ha valami disznóság van, akkor az kiderüljön...

Eredeti cikk: ITT és ITT! 

*Az igazság feltárására tett kísérlet, még inkább a betegeket sújtja? Hol itt a logika? A szerk.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Olvasói levelek

2010. február 13. 20:36

Tisztelt Bányai Úr!

Szomorú az, hogy Bányai Úr ennyit fog fel a dologból. „Lejárató hadjárat indult el mind a két intézmény ellen, minek következtében éppen az ellátottak helyzete romlott jelentősen az elmúlt hetekben”.

Oda kellett volna nézni, ezeknek az intézeteknek a vezetőire, és figyelni kellett volna a levelekre, amikben megírták a sérelmeiket a dolgozók, nem csak most, régebben is! Nem visszaküldeni az intézethez a levelet a vezetőknek, hogy oldják meg a problémát.

Mert így volt!

Sok-sok éves tapasztalat mondatja velem, tudom mi az igazság.

2010. február 13. 22:21

…Minden bejelentő, feljelentő levelet visszaküldött Bányai úr igazgatónőnek, aki névvel írta, már nincs az intézetben, vagy még nem tudtak tőle megszabadulni, aki név nélkül, azt meg nem tudták beazonosítani a sok levél miatt. Tényeket irtunk meg, mit hol keressenek, mi történik a pénzzel, mennyit fizetnek a hozzátartozók a soron kívüli bekerülésért, már az intézetben zajlik az előgondozás két szakasza! A vezetők ingyen étkeznek, a családjuknak ingyen ebédet szállítanak ki, a dolgozót meg megkérdik fizetett-e az egy szelet kenyérért, vagy eldobatják vele. Az igazgatónő férje úgy jár-kel a konyhában, kanállal a kezében, mint otthon. Mindenki más ki van tiltva, vagy csak szigorú hygienes feltételek mellett, mehet be. A vezetőknek ott sütik a konyhások a süteményeket, a sülteket, intézeti anyagból, otthonra! 

A főápolónőnek nyaralni ment osztálykirándulásra a gyereke, kérdezzék meg mennyit dolgoztak az ételek elkészítésével az iskolatársak számára is! És ennyi munka mellé odarakják a ...............................................* feleségét álmunkaerőnek: ha konyhalány, menjen és hajtson a többiekkel, ne terpeszkedjen az irodába! Hogy lehet ennyire arcátlan? Szégyellhetné magát, de akkor már nem lenne képes bemenni dolgozni. Nekik nincsen szégyenérzetük. Rokonok: három főnővér, TMK vezető, minőségi ellenőr, foglalkoztató vezető, konyhai "kisegítő", portások, orvosok, és nem beszélve a sok barátról, barátnőről.

Sorolhatnám a rokonokat, és az utánpótlást, idősebbek gyerekei bedugva, ide-oda.

2010. február 14. 0:39

Az ápoltak pénzéből hány és hány nem intézeti dolgozó, idegen, nyaralt a lakókkal együtt Balatonon és Sikondán, meg mindenhol, ahova vitték az ellátottakat. Meg kell kérdezni az ápoltakat, van köztük olyan is, aki ezeket is meg tudja mondani. Úgy szedték be a nyaralás ellenértékét, hogy azok is nyaralhassanak, akik nem tartoztak oda, semmi közük az intézmény életéhez. Ezekre ki figyelt? A tisztelt vezetőség? Még a nem intézeti dolgozóknak is ott voltak a hozzátartozói, vagy barátai.

Letölthető változat: ITT!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

Intelem

Az aranyszabály

"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták."

                                                                                                                                                                                      Hegyi beszéd - Mt 7,12

S ez igaz fordítva is:

Amit nem szeretnénk, hogy velünk tegyenek, azt soha ne tegyük másokkal sem!

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray

A Szociális Munka Etikai Kódexe (részletek)

12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő. Csak ennek részeként, az együttműködés érdekében végez kontroll tevékenységet – különös tekintettel - az együttműködésre kötelezett kliensekre.

17. A kliens megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi.

18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzését gátolja.

25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba.

28. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel.

31. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre.

32. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat.

37. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt esetleges összeütközésekben.

38. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.

41. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében részt vesz esetmegbeszélő csoporton, szupervízión vagy más szakmai továbbképzésen.

42. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha az etikai sérelem akár intézmények, akár személyek részéről éri, védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulhat.

43. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens jogsérelme, bántalmazottsága, vagy függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, vizsgálatot kezdeményezhet, és az Etikai Kollégiumhoz fordulhat bejelentéssel.

44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net                              Uray & Uray