.
Ellátottjogi képviselő
Ellátottjogi képviselő
Minden beteget, aki panasszal hozzánk fordul, általában az ellátottjogi képviselőhöz irányítunk. Problémájuk - az érintettek miatt -, gyakran meghaladja „kompetenciánkat”: jogtalan korlátozás, fenyegetés, durva, lekezelő beszéd, megalázás, lopás, ápolói, főnővéri pofozkodás, kényszerítés, stb… Nem volna ez így, ha nem lenne olyan nagy az intézményi hierarchiában, a családi összefonódás. A panasz ugyanis, rendre valakinek a valakijét érinti a vezetésben.
Havonta ellátogat intézményünkbe és fogadóórát tart, az ellátottjogi képviselő. A fogadóórán jelen van még B. Andrea főápoló asszony! Mit keres ott, egy intézményi felsővezető?
Mi történik? Elküldjük a képviselőhöz, panaszával… Legközelebb már nem keresi fel, csak legyint egyet és elmegy, mondván, már jártam nála, de nem történt semmi!
Ismerősen hangzik… Mi lehet az oka, hogy a panaszok elakadnak, s hogy a problémájuk nem oldódik meg?
A megyei fenntartó utasítására a 10 %-os létszámleépítéseket úgy hajtották végre, hogy elküldték a nyugdíjas dolgozóinkat, vagy választhattak: nyugdíj, vagy munkahely… Indoklásul azt mondták, így igazságos, hogy minél több embernek legyen valami jövedelme, s ne legyen senki, aki nyugdíjat és munkabért is kap egyszerre! Mindenkire vonatkozik, kivéve, a Gyevi bírót! Mert a vezetők, dolgozhatnak két helyen, két fizetésért, egy munkaidőben. Sőt, igazgatónő két intézményt is vezethet megyei jóváhagyással, egy munkaidőben!
Ha a jogi képviselő, e munkája mellett három megyei intézmény vezetését is ellátja, ez nem semmi! Aki vezetett már, akár csak egy kicsi intézményt is, az tudja, hogy a feladat egész embert kíván! Ha nem vezeti, mert soha sincs ott, az azt jelenti, hogy valaki helyette dolgozik! Eddig ez két szempontból sem etikus! Akkor a megyei koncepciót még nem is említettem (tudják, az igazságos elosztásról: egy ember, egy jövedelem!)!
Akkor megemlíteném még az összeférhetetlenséget, (intézményvezető, és ellátottjogi képviselő egy személyben) amit sajnos a törvény nem zár ki!
Remélem csak azért nem, mert eszébe se jutott a törvényalkotóknak feltételezni, hogy valaki igazgató létére egy igazgató kollégája intézményében fogja - esetlegesen vele szemben - képviselni az ellátottakat! Ráadásul a mi esetünkben, mindkettőnek ugyanaz a munkáltatója (megyei fenntartó)! Azon sem lepődnék meg azonban, ha szándékos joghézagról lenne szó! Így már érthető a vállalkozó szellem (én még ezt is elvállalom!), és a konfliktusmentes érdekképviselet!
Nincs képviselet, nincs konfliktus! Így marad a három igazgatói jövedelem, plusz jogi képviselői tiszteletdíj, plusz szakértések… egy kézben. Az ő esetükben, ráadásul egy családban, öt intézmény vezetését vállalták föl! Felesége ugyanis szintén két megyei intézményt vezet, ebből egyikben módszertani intézmény is működik… ő is tagja annak a szakértői csoportnak, akik a felülvizsgálatokat végzik…
Képtelenség. A megosztott figyelem, az állandó utazgatás, a folyamatos időhiány terhe mellett, nem lehet kellő figyelmet szentelni a problémájukkal hozzánk forduló emberekre!
Ezen is változtatni kell a jövőben! Elkerülhetetlen, az abnormális viszonyok megszüntetése, akár törvényi megerősítéssel: egy igazgató, egy intézmény, főállású jogi érdekképviselet.
Meggyőződésem, hogy megfelelően működő érdekképviseletek mellett, az intézményben sorozatosan megtörtént visszaélések, megelőzhetőek lettek volna. Nagy szerepe volt ebben a nem kielégítő ellenőrzéseknek is.
posta@pszicho.net netrefel.net
FELELET.net Uray & Uray
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése