Miért szűnt meg a pszichiátrai betegek foglalkoztatása?

. 
Ellehetetlenítés

Korábban írtam már, hogy felsőbb utasításra a fogyatékos betegeket a hét foglalkoztatós kollégából hat fő foglalkoztatja, míg a pszichiátriai betegeket egy fő. A szakmai vezető szerint csak egy főnek van képzettsége, pszichiátriai betegek foglalkoztatására (megjegyzem: nem a pszichiátriai végzettségem ad felhatalmazást pszichiátriai betegek foglalkoztatására, sőt az erre nem ad!). Ez sem állja meg a  helyét, hiszen hogyan foglalkoztathatnak akkor a többiek pszichés demens betegeket? Azok, akiknek ehhez nincs képesítésük (legalábbis szerintük). A többi hat személy kiléte, - akik a pszichiátriai betegek foglalkoztatására lettek felvéve – többszöri kérdésem ellenére is ismeretlen maradt. A csoportvezetőm kérdésemre minduntalan azt válaszolta, hogy ő ehhez nagyon „kis ember”.

Igen, engem ért az a megtiszteltetés, hogy a csoportomban egyedül foglalkoztathatom a pszichiátriai beteg lakókat, hálóterves foglalkoztatáson belül… Igaz, nincs terapeuta végzettségem, sem pszichológusi, se asszisztensi… A foglalkoztatás-szervező nem azt csinálja amihez ért.  Nem az tartja a foglalkozásokat aki tanulta, vagy van tapasztalata, gyakorlata, hanem az, akinek nincs ehhez jogosítványa, nem csinálta, nincs tapasztalata… Hogy ez nem jó a lakóknak, az nem érdekli őket…

Adaptív viselkedés, életmód, stresszkezelés… három témakörben, 35 perces(!), 5-7 fős csoportok, 10 perces szünettel, két épületben, napi 5-7 foglalkozás… A vezetők által elfogadott – általam megírt - protokollokban kért eszközök közül, egyik sem áll rendelkezésre… Orvosi javallat miatt egyelőre nem cipelhetek, ennek ellenére hátizsákkal és teli kézzel cűgölhetem az öt foglalkozás kellékeit a másik épület tetejére. Lásd: ITT! (Egyébként azon az osztályon kell tartanom a foglalkozásaimat, amelyiknek a főnővére tettlegességgel megfenyegetett! Lásd: ITT!) Ráadásul a legnagyobb csoportos foglalkozások megtartására az egyik legkisebb helyiséget jelölik meg, ahol további mozgáslehetőségre már nincs hely és mód. (Csendben jegyzem meg, hogy korábban a legnagyobb csoportok miatt a legnagyobb helyiség állt rendelkezésemre, szerény feltételek mellett. Ezt a helyiséget most, 1-4 fogyatékos  személy foglalkoztatására rendelték. Amikor benyitottam, láttam, hogy a kolléganő három fogyatékossal ül a 20 fős könyvtárban, és mesét hallgatnak CD-ről. Igazi szakmai kihívás!) A végleges csoportjaimat a gyógypedagógus állította össze, természetesen egyeztetés nélkül. (Elég nehéz úgy kommunikálni, hogy nincs velem köszönő viszonyban sem!) A hálótervemet a foglalkozás előtt 5 perccel kaptam meg vezetőmtől, hiába kértem egy héttel korábban, hogy felkészülhessek… Igaz, azt is utólag tudtam meg, hogy nem kell énekkart, Bibliaórát, filmklubot tartanom…

A témakörökkel kapcsolatos kifogásomra az volt egy képzett kolléga cinikus válasza, hogy olyan hosszan soroltam  a blogon, hogy mi mindent tanultam és csináltam, hogy ez nekem nem okozhat gondot… Lásd: ITT! és ITT! 

Ha figyelmesen olvasta volna el, akkor tudná, hogy részt vettem, nem pedig vezettem önismereti csoportot, pszichodrámát, szituációs játékokat… Azt is tudnia kellene, hogy a kettő nem ugyanaz, de nálunk ennek – mint annyi másnak is -  nincs jelentősége. 5 éve nem vesznek fel pszichológust, mert a munkáját más szakemberek helyettesítik „kompetenciájuk figyelembevételével”!  (No komment.) Ráadásul a hálótervben szereplő lakók nem egészségesek, hanem betegek, pszichésen. Különböző diagnózissal, intellektussal, korral, neveltetéssel, állapottal, képességgel, készséggel, stb… Részvételük sem nevezhető teljesen önkéntesnek. A heti négy délutánból kettőben, délután is kell tartanom hálóterves foglalkoztatást… A csendes pihenő alatt…

Ismerjük már a vezetés gondolkodását: Oda, nekik, az is jó! (Oda nekik az Uray is jó!)

Az, hogy ezzel bárkinek az a célja, hogy engem ellehetetlenítsen, azt most tegyük félre…

Érdektelenség

A lényeg, a kérdés amit korábban feltettem, kinek jó ez? Ennyit érnek, számítanak a betegek? Ennyit érdemelnek? Ennyire fontosak? Uray eltávolítása előbbre való, még a betegeknél is?

Uray negyedik hete táppénzen van. Kérdezem első héten, ki helyettesít engem? Ki foglalkoztatja a pszichiátriai betegeket? Senki. Helyesebben senki sem. Második héten, harmadik héten, negyedik héten… Senki sem… Hol vannak a "magas szintű szakmai munkát végzők"? ITT!

Azt nem lehet mondani, hogy akadályoznám a csoport „magas szintű szakmai munka végzését”, hiszen nem vagyok ott! Ahogyan az ellenem kreált összeférhetetlenségi beadvány elkészülte idején sem hátráltathattam őket a munkában. Lásd: ITT!

Ki a felelős azért, hogy - a törvényi előírásokkal ellentétben - nincs a pszichiátriai betegeknek foglalkoztatás az intézményben idestova egy hónapja?  Ki a felelős, a helyettesítés megszervezésének elmulasztásáért? Hiszen van rá hat ember valahol az intézménybe. Vagy tévedek?

Ha összeülnek pénteken, szakmai megbeszélés címen a nem szociális képzettségű szakemberek, ejthetnének szót esetleg a lakók foglalkoztatásának megszervezéséről.

Kérem…

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek