Pik Katalintól tanultam… II.Egyenlőbb bánásmód

 

Ha valaki a munkánk során nem szimpatikus nekünk, fontos, hogy véletlen se áruljuk ezt el, hogy ne veszítsük el a bizalmát. Ilyenkor még sokkal jobban kell figyelnünk magunkra, nehogy valamit kifelejtsünk a lehetőségek közül, amire ő jogosult lehet, ami megilleti őt. Még türelmesebbnek, még szívélyesebbnek kell lennünk vele, mint másokkal…

Ügyeljünk, hogy igyekezetünk ne forduljon visszájára… ne engedjük, hogy csakis személyünkhöz ragaszkodjon a továbbiakban, illetve mások ne kerülhessenek hátrányba vele szemben.

------------------------------------------------------------------------------

Ha valaki első ránézésre antipatikus számunkra, annak oka nagy valószínűséggel nem benne, hanem magunkban keresendő. Lehet, hogy a neve, a hangja, a gesztusa, a külleme, viselkedése, betegsége, életvitele emlékeztet minket valakire, akit nehezen tolerál(t)unk életünk folyamán. Előfordulhat, hogy előítéletesek leszünk, tipizálunk, vagy pusztán kulturális mássága miatt nem tudjuk elfogadni.  

Meg kell tanulnunk szétválasztani. A rossz dolgokat, tetteteket el kell utasítanunk, meg kell ítélnünk, de az elkövetőket, gyakran áldozatokat meg kell értenünk. Akkor is, ha nem értünk velük egyet.*

(*a szerk.) 

posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek