BÚÉK!

.

 „Fölszállott a páva, vármegye-házára,
Sok szegény legénynek szabadulására.”

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz végre, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Újszelek nyögetik az Ős-magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra,
Vagy itt ül a lelkünk végleg leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar Igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

„Fölszállott a páva a vármegye-házára,
A szegény raboknak szabadulására.”

„Fölszállott a páva a vármegye-házára,
De nem ám a rabok szabadulására!”

Vagy lesz új értelmük a magyar Igéknek,
Vagy marad régiben, a bús, magyar élet. 

posta@pszicho.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek